'Dark Night Of My Soul'

Az egész nyáron stagnáló villamosproject nagy részét gyakorlatilag másfél hét
alatt befejezték. Látnotok kellett volna a nagy sürgést-forgást!
Valaki ugyanis rájött, hogy szeptemberben indul az iskola és nem volna bölcs
villamos és - a sín építése miatti lezárásoknak hála - közlekedésre alkalmas utak
nélkül hagyni a várost.
Na, ÍGY lehet fél évig húzni egy két hónap alatt elvégezhető munkát.
Az autómentes napon kipróbáltam az új pályát. Sokkal gyorsabb lett a villamos, az tény.
Mint ahogyan az is, hogy a teljesen fölösleges beton félgömböket (egysávos út mellé
ilyet tervezni!!??) már több helyen feltörték, eltávolították, mert egyszerűen
értelmetlen akadályok. Ahhoz még sok dugó kell, hogy belássák a megrendelők,
hogy az egész ötlet eleve hülyeség.
A város legforgalmasabb körforgalmát is átalakították a project során.
Szép lett. Alig csinál nagyobb kárt, mint ha szöggel szórták volna be.
Dugók benne és előtte, na és (ez azért tervezési bravúr!) utána is.
Közlekedési lámpát tenni körforgalom kijáratához (!!!), ez nem kis "nem
fénylik erre az értelem" díjat érdemel! Eddig még SOHA nem működött. :)
Az jó fricska a sorstól, hogy az egyik első balesetben, ami a körforgalmon belül kötelező sávváltásnak köszönhető, egy menetrendszerinti buszt horpasztottak meg.
Szóval lett gyors villamosvonalunk, a két sínpár közötti megállók (ez új a
városban) és néhány, autósokat bosszantó megoldás.
"És múltak az évek a gyarmaton" :)

https://www.youtube.com/watch?v=ukikqGMDdQ4&feature=related

Lusta voltam fotózni, a képeket a közl. vállalat honlapjáról szedtem.

Azért, amikor az ember egyik kedvenc zenekara a másik kedvencének dalát játssza,
az nem hétköznapi:

https://www.youtube.com/watch?v=ODCr3A3ar7Q&feature=related

Mikor az ember legnagyobb kedvence az egyik legnagyobb kedvencének dalát játssza,
az akkor is érdekes, ha nem 100%-os telitalálat (csak 86% :) :

https://www.youtube.com/watch?v=S6LbKH9WzkI

Tegnap kihagytam az egyik (ha nem "A") legnagyobb Enjoy The Silence feldolgozást!!
Tori Amos a rezdülésekre helyezte a hangsúlyt a saját értelmezésében. Hátborzongató:

https://www.youtube.com/watch?v=XxlIyZ1ciiQ

Ugyanez élőben:
https://www.youtube.com/watch?v=qpuHxBEjKKQ&feature=related

Mondjuk, Tori Amos veszett jól nyúl mindenhez zeneileg, de már nyilván unjátok, így
Neki, a feldolgozásainak majd később szentelek egy teljes bejegyzést.

Sokan annyira ragaszkodnak egy dal EGYETLEN verziójához, hogy még a koncert
felvételeket sem szeretik. Én ennek az ellenkezője vagyok: élő zene mániás és
egy jó remixről is be tudok feküdni.
Az Enjoy The Silence nálam (holtversenyben az A Forest-tel a The Cure-tól) a
legjobb dal eddig zenében. A Hands and Feet Mix-e (Francois Kevorkian követte el,
de a zenekar jelentette meg) pedig tökéletes. Minden benne van, ami egy jó remix
sajátja: szétszedi a dalt, kiemel belőle dolgokat, hozzátesz, megváltoztatja az
arányokat, megtartja az értékeit és újakat tesz hozzá:

https://www.youtube.com/watch?v=sxB81D9R5rs

Élőben is egy ehhez nagyon közel álló verziót játszik a zenekar sok-sok éve:
https://www.youtube.com/watch?v=aWGzr-kOoQY&ob=av2e

Ugyanaz a dal egy meglepő hangszeren, a zenekar saját tálalásában.
Ahogyan a fújtatót hallani!!:
https://www.youtube.com/watch?v=o_5hX_mnWd8

A Failure már a saját hangszereire írta át a dalt, kicsit keményítve rajta.
Pepec.
https://www.youtube.com/watch?v=1zN-DL8o1TQ

És persze sok metal zenekar (még az In Flames is!) szeret Depeche Mode-ot
játszani, mert adja magát az ötlet a dalaik bedurvítására. A Lacuna Coil egy egészen jó
verziót készített (a női éneket leszámítva). A vége (3:00-tól) kifejezetten tetszik:

https://www.youtube.com/watch?v=Lx58hXh4pVA

Még élőben is felvették. Mondjuk az egyik legnagyobb metal fesztiválon Depeche Mode-ot
játszani, az sem egyszerű történet:

https://www.youtube.com/watch?v=tuQG1sSSiyk

A hét végén ismét nihil (egyébként, kellemes :) hangulatba kerültem, így volt időm
néhány filmet (újra)nézni az m1 meglepően jó kínálatának hála.
A Doctor Parnassus és a képzelet birodalma (The Imaginarium of Doctor Parnassus)
annak idején dilemmát okozott. Egyéni gondolat- és képi világú, mint minden, amit
Terry Gilliam rendezésében eddig láttam (Brazil, A halászkirály legendája, 12 majom,
hogy a Monty Python-os filmjeiről, animációiról ne is beszéljek!), de nem tudtam
eldönteni, hogy ez is MESTERMŰ-e, mint a felsoroltak.
Most sem tudom. Viszont, megnéztem másodszor is. Ez is jelent valamit.
Arra (is) jó Gilliam elvont világa, hogy ha meghal az egyik színész (mint ez esetben Heath Ledger) a forgatás folyamán, a film és a történet szempontjából nem jelent gondot három (!!) színésszel pótolni (Johnny Depp, Jude Law, Colin Farrel), így összesen négy szereplő játssza ugyanazt a karakter, minden fennakadás, probléma nélkül.
8/10 pont.

A felolvasót (The Reader) viszont még nem láttam. Vagy jó hangulatban talált,
vagy nagyon jó film.
Esetleg: is-is.
Nem túl logikus a történet, de kellően erős, megindító.
A német szereplőket játszó amerikai szinészek kissé mókássá teszik a filmet.
A főszereplő hölgy ANGOLUL tanul meg írni, holott német(ül). 8/10 pont.

A Kutyaszorítóbanról (Reservoir Dogs) már írtam. Atom. 10/10 pont
http://krap.blog.hu/2010/08/17/reservoir_dogs_kutyaszoritoban_1

Találó szó!

"Még a Themze is befagyott, pedig ez minden században legfeljebb ha egyszer fordul elő,
mert a tenger zajgása miatt nehezen képződik rajta jég. Kocsik robogtak a befagyott
folyón. Vásár volt a Themzén, sátrakkal, medve- és bikaviadalokkal. Egy egész ökröt
sütöttek a jégen. A vastag jég két hónapig megmaradt. Az 1690-i keserves esztendő
szigora felülmúlta még a XVII. század elején tapasztalt híres teleket is..."

"Rosszul mondják, hogy az éj leszáll. Úgy kellene mondani: az éj felszáll, mert a
sötétség a földből jön. A part tövében már éjszaka volt, de a magasban még világos...
... Már érezni lehetett azt a sötét, nehéz nyugtalanságot, melyet a távozó nap okozta
szorongásnak lehetne nevezni."
/Victor Hugo: A nevető ember/

Sokadszorra kattanok rá az In Flames-re.
Ma a Come Clarity album zárása (Your Bedtime Story is Scaring Everyone) csapott
meg többedszerre a derült égből.
Egyetlen dallam az egész egy végtelenül szimpla zongora aláfestéssel, mégis GYÖNYÖRŰ.
A zongora kicsit hasonlít (hangulatában) a LOST sorozatban az epizódok végefelé
hallható, tiszta, megnyugtató, szép zenéhez.

https://www.youtube.com/watch?v=Q9UrllgHDFE

Ja, az In Flames egy zseniális (bár a 2011-es lemezüket lehúztam: http://www.rockszervizmusic.hu/index.php?action=viewarticle&type=metal&aid=575) svéd brutál-metál banda tengernyi gyilok jó titmussal, dallammal.
Röviden: muzikálisak, de nagyon.
"Jöjj, tisztaság!"

Érdemes összevetni a Király Linda-féle himnuszos leégéssel!! Nem az a lámpaláztól megnémuló típus a kis hölgy!

http://www.sport1tv.hu/Videok/2011/09/26/diosgyor_indulo6

u.i.: nem ez a Diósgyőr indulója, de nem is ez a lényeg.

Harry Brown - kissé kakukktojás volt a felhozatalban. Egyrészt 2009-es film, másrészt
Michael Caine játszik benne - egészen jót, tehát nem teljesen művészfilm.
Van eleje, vége, tartalma, mondanivalója, közben sem döccen. Röviden: jó. Tetszett.
Leginkább Caine majdnem "királynői" angolja és a bandakölykök utca-angolja, illetve
az ezek között meglévő különbség fogott meg, de a film maga is bőven nézhető.
8/10 pont.

Animal Kingdom - Ausztrál. Olyan kiejtésekkel, mely a vadabb briteket is majdnem veri
érthetetlenségben. A történet jó, a film sem rossz. 6/10 pont.

Martha Marcy May Marlene - az amerikai premier előtt majdnem egy hónappal láthattuk.
Hmmm. Olyan van is, jó is, szól is valamiről és nem is. A főszereplő lány (Elizabeth
Olsen) úgy-ahogy remek, a történet is kicsit felkavaró is lehet(ne akár), de nem
igazán az. Leginkább a tartalom, a mondanivaló hiányzik belőle. 4/10 pont.
 

Már az nagy reklám/marketing ötlet volt, hogy Marty McFly futurisztikus cipőjén
NIKE felirat világított a Vissza a jövőbe jövőben játszódó jelenetében.
A NIKE most húzott egy vicceset és a filmbeli történéseket (2015.) megelőzve már idén
legyártotta (szumma 1500 párban) a szóban forgó cipőt.
Potom 6.950 (!!!) dollárért rá is lehet rabolni az eBay-en.

Kezdtem az Öngyilkosok szobájával (Sala samobójców/Suicide Room), ami egy lengyel film.
Igazi művészfilm, de a nézhető fajtából. Van története, úgy-ahogy mondanivalója és el
is gondolkodtat kicsit a végén. Jó kezdés volt. Mondjuk 6/10 pont.

Az Írországban játszódó Halálos ébredésre (The Other Side Of Sleep) már elvárásokkal
ültem be. Hiba volt. Történet és esemény nélküli, gyenge film. Semmit nem adott.
A kő ír akcentus (a 'people' úgy hangzott, mint a 'PayPal':) nagyon jó volt, de ahhoz
nagyon keveset beszéltek benne, hogy megmentse a filmet. 3/10 pont.

Az R U There (Ott vagy?) csak egy hangyányival volt jobb. (Ha egyáltalán.)
Annyival, hogy érdekes helyszínen (Taiwan) játszódott, de eseménytelen, logikátlan,
blőd befejezéssel. (Jó, bele lehet magyarázni szép dolgokat a végébe, de...) 3/10 pont.

Folyt.köv.

Minden film előtt hallottam a héten egy reklám miatt. Nagyon tetszik.

https://www.youtube.com/watch?v=6DWRzmAJumw

Vanessa James - Summer

Kezdem a CineFest beszámolómat a(z eddig) legnagyobb élménnyel, egy versenyen kívüli
filmmel. Restless. Rendezte: Gus Van Sant.
Döbbenetesen erős és egyszerre nagyon könnyed is.
Kreator-t dübörögtettem előtte (nem szándékosan, a rákészülés részeként, hanem
véletlenül), de másfél órával a zene után már bőgtem a filmen, ahogy' kell.
Pedig SEMMI különös nincs benne, csak az élet, a szeretet, a szerelem.
De ezek nagyon.
Aki egy picit is érzett valaki iránt valamit valaha, azt szinte garantáltan leveri a
lábáról minden különösebb erőltetettség vagy sziruposság nélkül.
Mia Wasikowska (az Alice Csodaországban Alice-e) hibátlant játszik benne,
de a srác is OK.
A forgatőkönyv gördülékeny, a párbeszédek nagyon vidámak, sokszor felnevettem a film alatt.
Például közvetlenül az első könycseppek után.
A többi vetítést követően a stáblista elején menekültünk :) a teremből. Most mindenki maradt a helyén, és csendben filózott, majd többen megtapsolták a filmet.

Életemben először mentem el egy filmfesztiválra (CineFest), erre egyből egy kapitális
bakival találkoztam. A The Debt (Az adósság) első kb. 10 perce alatt minden hangsáv
gyönyörűen szólt, kivéve az, amelyen a szereplők beszéltek, abból ugyanis semmi.
Az említett idő elteltével leállt a vetítés, közölték, hogy dolgoznak a hibán, és
természetesen ismét elkezdik majd az elejéről a filmet.
Aztán kiderült, hogy aznap ez már nem megoldható, így mehettünk haza, a filmet pedig
áttették szerda éjfélre.
Mindez nem szegte kedvem, fogok még menni vetítésre a fesztiválon, de a vasárnapi
felhozatalból inkább a Ritmiklift koncertet választottam.
Előre kevert gitárok, kissé csendesebb basszus (nem bántam, de nem ez a megszokott
náluk), remek vetítések, jó dalok, szóval, minden a megszokott. (Tehó! Külön köszönet, amiért nem pakoltál cigit a gitárnyakba! :)
Nem teljes sötétben játszottak, ahogy szoktak, de így is szuperek voltak.
A gépem gyakorlatilag nullás ilyen kevés fényben, de remélem, nem bánjátok.

A csütörtöki/pénteki pangásom már pénteken kora délután elmúlt, mikor B. hívott,
hogy este akusztikus koncertjük lesz. (SZER, Szabad Európa Rádió)
Ott kiderült, hogy Marcinak (dobos) éppen aznap van a szülinapja, ráadásul whisky
akció is volt. A többi sejthető.
Az új dalaik közül a Biztató nagyon tetszik,

http://www.szabadeuroparadio.hu/letoltesek.php

de azért még a Bocs áll legközelebb hozzám:

https://www.youtube.com/watch?v=Ja4wmWwwoD8

Nem is láttam még őket akusztikus verzióban.
Jók voltak, jól éreztem magam. Összehaverkodtam az "új" basszerrel is.
Koncert közben (!!) odatotyogott hozzá egy idős néni (kosár, fejkendő), hogy
vegyen tőle virágot, vagy gyümölcsöt!
Vett (barackot, szőlőt és szilvát, nem kis mennyiségben :), mindezt a zenész, a koncert közepén. :)
Életemben először autogramot is adtam egy pólóra. :)
A zenekarral beszélgettem, mikor jött egy tag és kezembe nyomta a tollat. Mondtam, hogy nem vagyok a bandában, de "Ne törődj vele, délután 6 óta mindenkivel aláíratom" volt a válasz. :)
Na, igen, meccs nap volt. :)
B. azon a 12 húros Yamaha-n játszott, mely nagyon sokáig Lecsó (Pál Utcai Fiúk)
tulajdonában volt.
Koncert előtt és után is játszottam rajta, olyannyira, hogy Lacival ketten eltoltuk a
The Cure-tól a Just Like Heavent. Egészen jól sikerült, még egy rajongónk is
lett hirtelen. :)
Egyikünk sem énekelt, de mindketten ritmusoztunk, játszottuk a vezérdallamot
és szólóztunk is. Így majdnem kétszer hosszabb lett a dal az eredetinél, de nagyon élveztem.
(Nem szeretek emberek előtt játszani, de együtt játszani valakivel (aki tud)
mindig nagy élmény.)

https://www.youtube.com/watch?v=mlVUKBewO1A

Szóval, remek volt. Aztán jött a szombat és a vasárnap újabb meglepetésekkel.

...pangok, gondolkodom.
Semmi különös.

Az imént hallgattam (sokadszor) az a-ha 2000-ben kiadott koncert CD-jét, és
váratlanul mintha a hozzám nagyon közel álló akkordváltásra (tercrokon fordulat)
bukkantam volna a Scoundrel Days című dalban.
Meglepő, mert ez a vészjósló, feszültséggel teli, de egyben nagyon felemelő váltást
elvétve (sem) alkalmazzák popzenei előadók.
Ex-gitáredzőm: jól hallom?
Ha nem (és ha igen, akkor is :), leírod, mely akkordokról van szó?
Köszi!!!
Írtam már, hogy NAGYON bánom, hogy soha nem láttam őket élőben.
És már valószínűleg nem is fogom.

https://www.youtube.com/watch?v=pSrZ1NnEG7g

https://www.youtube.com/watch?v=4vJOnQmh18s

..., hogy hol jár az Euro árfolyam (287Ft fölött a deviza közép). A benzin áráról nem is beszélek! (De. Kb. 387Ft/liter. Bőven több mint duplája annak, amennyiért az USA-ban adják - ha jól számoltam.)

Minden reggel ugyanúgy indul
Felkelsz, és kattan a zár
Ugrasz, mert fontos a dolgod
Látod, már éled a gyár
Szép lassan elnyel a massza
Kis szíved úgy kalapál
Hasznos kis pont vagy a sokból
Ébresztő, mozdulj már

Azt mondom, ennyi az élet
Azt mondod, nincs, ami vár
Azt mondom, váltani kéne
Azt mondod, túl nagy az ár
Kérdezz, hogy jöjjön a válasz
Lássam, hogy nyílik a szád
Bénultan várod a végét
Ébresztő, mozdulj már

Refrén:
Forog a kerék körbe-körbe
Nem mersz kiszállni belőle
Tudod jól, nem kéne félni
Mégis gyáva vagy lépni

/Hollywoodoo: Forog a kerék/

https://www.youtube.com/watch?v=4dRzI13s2OQ

...és a jellegzetes képek a lemezeikhez!

Sok bús vihar közt lettem férfi én,
és életem hosszan kavargó árja
lecsillapult most percnyi szunnyadásba,
s az ég azúrját tükrözi szinén.

Vajon soká?... Elmúlt-e már talán
vihar és próbatétel mindahány?

/Puskin: Sok bús vihar közt lettem férfi én - ford.: Csuka Zoltán/

Ian? What were you going to tell me to do with the documentary people if they annoyed me?
He said I've got to be really nice to you.
Ian, mit is akartál mondani, mit csinálhatok a filmes srácokkal, ha idegesítenek?
Azt mondta, legyek kedves veletek.
/Dick: Production manager/

I think the only time we'd ever travelled with a crew was back in the late 70s,
where basically there was only one crew member!
/Dave Murray/

- so could you give us a little insight about what it's really like backstage
on tour, you know, the kind of stuff you wouldn't want us to know?
- If we told you, then you'd know, wouldn't you!?
/sajtótájékoztató/

I said to the tour manager, five beers for five people for an hour journey isn't enough. It's pathetic. I'm sure we can afford it.
(telefonba:) Note to self! I can't talk very well because my mouth's so dry.
/Manager/

The anxiety is, are we going to be as good as the audience, who are just going
to give 150%? We've really got to deliver a passionate performance,
that justifies our existence in front of this audience.
Az a kérdés, hogy leszünk-e annyira jók, mint a közönség, akik 150%-ot adnak majd.
Nagyon oda kell magunkat tennünk, hogy jogosan játszhassunk ilyen közönség előtt.
/Bruce a dél-amerikai közönségről/

- And we've lost Janick. As you may have gathered from what you've seen so far,
Janick's a little bit of a lone soldier. He runs off, disappears, and does his
own thing.
Normally, you find him in an Irish bar somewhere. Being there's no an Irish bar here,
he's just decided to go off on his own anyway. Last time we saw him, he was heading
over there.
- So... Oh, there he is.
- Where is he?
- Right in front of us.
- Oh, he's come back. There you are. I was just telling them, you went off on your own.
Yes. There he is. He's back, boys and girls. Couldn't find the Irish pub so he
came back.
/Nicko egyszer próbál komolyan beszélni, most éppen Janick eltűnéséről a mexikói
piramisoknál/
- Ő olyan magányos farkas típus. Eltűnik. Általában egy ír kocsmában találjuk meg.
Legutóbb arra indult el.
- De hiszen itt van előttünk!
- Visszajött. Nem találta az ír kocsmát, hát visszajött.

https://www.youtube.com/watch?v=5ka8dQE0GLw

Nicko leveszi a napszemüvegét a piramisban, 60 láb mélyen a föld alatt:
I wondered why it was so dark. Nem tudtam, miért van ilyen sötét. :)

- Look at your face. 'You'd better be able to play'.
- You'd better be able to play. :)
- Nézd ezt az arckifejezést! Az van rajta, hogy "Ajánlom, hogy játssz ma este".
- Ajánlom, hogy játssz ma este!
/Nicko jól ismeri a manager-t, még a golfsérüléskor is/

We do it without basically any media. We haven't become celebrities.
We still go and have a drink in the pub with our mates.
Nobody has to bow to us. We're just musicians. We play music. We enjoy it.
And if you like our music, God bless you.
And if you don't like it, God bless you, too.
/Janick/

Találtam egy olyan 30-ast Magyarországon, aki nem hallott még az Iron Maiden-ről.
Csak lestem!!
Első döbbenetemben gyorsan meg is néztem végre a Flight 666-et, a zseniális
turné dokumentumfilmet a bandáról. Annak idején elkezdtem, de a benne hallható  számtalan brit akcentus miatt beletört a bicskám. Mostanra szereztem hozzá (angol) feliratot, így mindjárt más volt.
Röviden: a zenekar (a világ legnagyobb heavy metal zenekara (mi? jajj, ne már,
hogy Metallica! Felejtsétek el azt az alter rockot játszó korlátolt bagázst!))
fogott egy Boeing757-est, kicsit átalakította belül (és kívül), belepakolta
a teljes turné felszerelését és turné csapatát, és körbejárta a világot másfél
hónap alatt. A gépet Bruce, az énekes vezette!
Két csóka filmezhetett az utazások, koncertek alatt, között, ennek eredménye
a film.
Etalon!

India, ahogy többen is (Nicko, naná; Janick) a manager yorkshirei akcentusát
utánozzák, Ausztrália, Adrian Pat Cash-sel teniszezik, Nicko és Dave golfozik,
Steve lányai, Japán, Adrian bluest gitározik koncert előtt, USA, Mexico,
Nicko Mexikóban alkudozik :), bemásznak a Nap Piramisba, Costa Rica, a golflabda
sérülés, Kolumbia, a kolumbiai rajongó, aki sírva mutatja az elkapott dobverőt,
majd keresztet vetve megköszöni Istennek, hogy ott lehetett a koncerten,
Brazília, Uruguay, Chile (a legnagyobb tombolás, amit valaha koncerten láttam,
ESZMÉLETLEN!!!), Kanada, a Maiden betűtípusával legyártott Paiste cintányérok...

A video elején látni az egyszerre ugráló küzdőteret. Nem semmi! A közepén pedig jön Eddie!

https://www.youtube.com/watch?v=_JNG3jtLm-8

Profin fényképezett és vágott anyag. A felépítése is tökéletes. Visszaadja a
meglátogatott országok jellemzőit, az emberek viszonyát a Maidenhez, bepillantást
nyerünk a tagok (turnén töltött) hétköznapjaiba, de leginkább a SZERETET sugárzik belőle, ami világszerte (!!!) körülveszi a zenekart.

És persze rengeteg a humor és a bajnok zene.
Legközelebb idézetekkel jövök.