'Dark Night Of My Soul'

Kevés film tetszik, rengeteg a középszerű szemét. Nagy ritkán azért felkapom a fejem egy-egy alkotásra. Ilyen a 2013-as The Family is, melyet a napokban láttam - és jókat "nevettem" fanyar/fekete humorán. .
Amerikai/francia, amiből Luc Besson (rendezte, és a forgatókönyvben is benne van) és a helyszín a francia.
A történet egyszerű: amerikai/olasz maffiacsalád a tanúvédelmi program keretén belül Franciaországba(n) költözködik és próbál vagy nem próbál beilleszkedni. A film a beidegződött reagálások gyakran brutális poénjai miatt remek. Nagyon a stílusom az ilyesmi.
A magyar cím (Vérmesék) azért rossz, mert mindenki (?) vér-meséknek érti, holott sokkal inkább a vérmes család értelmezés a helytálló. Kivételesen szinkronizáltan láttam. A fiú magyar hangját leszámítva így is remek volt.
Robert De Niro, Michelle Pfeiffer, Tommy Lee Jones - ha valakit a sztárok vonzanak.

"The main problem, I suspect, is a complete lack of knowledge about the world. I asked people in the streets of Vegas to name two European countries. The very first woman I spoke to said: 'Oh yes. What's that one with kangaroos?'"

A fő probléma, úgy vélem, az, hogy az égvilágon semmit nem tudnak a világról. Megkértem embereket Vegas utcáin, hogy nevezzenek meg két európai országot. A legelső nő ezt mondta: "Oh, igen. Melyik is az a kengurus?"

"As you know, it is impossible to speak French because everything over there has a sex. Tables. Ships. Birthday cakes. Throat lozenges, even. Everything is either a boy or a girl and they snigger when you get it wrong.
I'm told, however, that English is even harder to learn because although we recognized many years ago that tables are essentially asexual and invented the word 'it', there are several million alternatives for every object, subject or emotion.
This makes life very difficult for those to whom English is a second language.
George Bush, for instance."

Mint tudják, franciául lehetetlen beszélni, mert mindennek neme van odaát. Asztaloknak, hajóknak*, szülinapi tortáknak, még a torokcukorkáknak is. Minden vagy fiú, vagy lány, és kuncognak, amikor tévesztesz.
Ámbár, mondják, hogy angolul még nehezebb megtanulni, mert noha mi sok éve felismertük, hogy az asztalok alapvetően aszexuálisak és feltaláltuk a szót, hogy 'az', sok millió alternatívánk van minden tárgyra, témára vagy érzelemre.
Ez nehézzé teszi azok életét, akik az angolt csak tanulják.
Mint például Gerge Bush.
                             *rossz példa! A hajóknak az angolban is van nemük.

"Thursday, for instance, two Manchester doctors announced that they’d been studying dinosaurs and found that the T-rex had a slower top speed than Frank Lampard."

Csütörtökön például két manchesteri tudós bejelentette, hogy a dinoszauruszok tanulmányozásakor arra jutottak, hogy a T-rex annyival sem bírt futni, mint Frank Lampard.

The World According To Clarkson, Volume 3

     Clarkson vicces, mert Clarkson egy nagyon jól író brit publicista, TV-s személyiség.
Ez a kötet a Sunday Times-ban 2006. jan. 1. és 2007. dec. 30. között megjelent írásainak gyűjteménye.
Abban különbözik az itt bemutatott másik könyvétől, hogy itt nem autókról ír, hanem a mindennapi életből vett dolgokat elemez, véleményez a szerző, ismételten nem kis mértékben sajátos világszemléletről téve tanúbizonyságot.
      Rövid, mindössze háromoldalas kerek, csont profi szösszenetek remek nyelvhasználattal, elegáns stílusban megírva. Kedvenc legritkább angol szavam, a szótártesztelő banshee már a harmadik oldalon felbukkan (!), de ezzel együtt is egészen jól olvasható nem angol anyanyelvűek számára is.
     A csúcs szerintem a fókás írás - az állat a borító belső részén kép formájában is megjelenik, tehát a szerző/kiadó is sejtette, hogy van benne potenciál :) -, de valamennyi kellemes olvasmány. Reggelihez, lefekvés előtt, vagy csak úgy.
A témák állatok elhullásától (van szamár is), olimpia rendezéssel összefüggő spórolási ötleteken, a doboláson, az angol nyelv finomodás címén előadott torzulásán, az alkalmi ivás kontra alkoholizmus témakörén, Amerika törvényein, a hóban sátorozás kalandjain át a királyi családig rengeteg dolgot ölel fel. Kézenfekvőket, és olyanokat, melyek csak Clarkson pihent agyában vetődnek fel.
Budapesti látogatásáról is ebben a kötetben ír.
      Szeretem az írásait, keresem a többi kötetét is.

Az angol nyelvvel foglalkozóknak:
http://forums.finalgear.com/top-gear/clarkson-opines-on-the-worst-word-makes-it-on-to-aldaily-9268/

Ne várj ma éjjel, nem jövök
Kint villámlik, bent mennydörög
Autóm elgurult, biciklim eltörött
És a többit ellopták az ördögök

Ne hívj, ne írj, ne számíts rám
Durva léket kapott a gondolám
Ma már nem jövök, de ha látod ott a Föld fölött
A Hold és annak a sötét oldalán

     Van egy búvóhely, amit senki nem ismer
     Van egy búvóhely, ahol semmi sem zavar
     Ez a búvóhely egy hatalmas fekete cilinder
     És a karimája mindent eltakar

Senki semmit nem tud énrólam,
Itt ücsörgök egy égi krimóban
Ma már nem jövök, egy olyan törzsvendéggel szörpözök,
Aki otthon van az örökkévalóban

     Van egy búvóhely, amit senki nem ismer
     Van egy búvóhely, ahol semmi sem zavar
     Ez a búvóhely egy hatalmas fekete cilinder
     Nem lát se távcső, se radar

Ma már tényleg nem jövök
Egy üstökösön szörfözök
És ha néhanap csillagok hullanak
Hát tudd, hogy innen fentről bizonyságul meggymagokat pöckölök
                                                                                        /Quimby: Búvóhely/

... nem minden madár zenei ízlése azonos.

Ezt a polgármesterünktől kaptam a napokban, sok ezer férfitársammal egyetemben:

Néztem tegnap az Anglia-Dánia (1-0) meccset, illetve eleget láttam a Magyarország-Finnország-ból (1-2).
Csúnya/vicces lesz a következő meccsünk, a Magyarország-Dánia. Nézőpont/hozzáállás kérdése. Főleg, ha ismét összeáll a Rudolf-Elek csodakettős.
Nem vagyunk rosszak, csak gyakorlatilag mindenki jobb nálunk.

Kyle már fiatalon átérezte az album mélységét: :)

Robert Smith egy epizódon belül megmentette a világot a Barbara Streisand szörnytől (Jézus megmentőnknek/megváltónknak nevezi érte), és lenyomta Cartman-t. :) A magyar szinkronban a "Robert Smith bácsi" nagyon ott volt. :) Azt sem tudom, ezen kívül hány "please" hangzott el a tengernyi South Park epizódban eddig. Lehet, hogy egy sem?

..., úgy kattanok rá egyre inkább a The Cure-tól a Disintegration albumra.
Pedig már fiatalon is tetszett.

A videoról: tökéletes a show és a fényár teljes hiánya.

Egy ismerős a szlovén-osztrák-olasz határvidék hegyeiben koptatja a síléceket. Ő küldte.

A sok-sok hazai égés után Moyes a Bajnokok Ligájában is történelmet írt: 10 meccset követően sikerült megveretnie a Manchester United-ot egy görög csapattal. Szánalmas, alibiző játék, egyetlen gólhelyzet (a sors humora, hogy ha azt belövik, 80% esély a továbbjutásra), mindössze 1-2 olyan teljesítmény, amelynek helye van a csapatban. És mindezt a szerintem (is) legerősebb kezdő 11 művelte le.
 Lehet védeni a "manager"t, meg türelemről beszélni, de gyakorlatilag ugyanez a csapat az előző szezonban bajnok volt, és a Real Madrid ellen is csak egy "szokásos, kedves, jogos" kiállítás miatt esett ki a BL-ből. Most pedig hatodik a bajnokságban, úgy, hogy egyetlen rangadót bírt eddig megnyerni, 15 pontnyira az elsőtől és éppen most érte utol azt az Evertont, ahonnan Moyes érkezett.
Én türelmes ember vagyok, de kb. egy hónapja mondtam volna fel neki. És ha megy, vihetné magával Fabiot, Hernandezt, Matat (!!!), Kagawat. Akkor hátha a többiek is elgondolkodnának, hogy talán nem csak a pénz miatt lettek focisták annak idején.
És egy szóval sem mondom, hogy egy pennyt is sajnálnék Rooney napi (!!!) 16 millió forint feletti fizetéséből!

     Ez már sokkal inkább egy vérbeli Hornby regény, mint a Slam volt. Terjedelmesebb, választékosabb is, és a témája, cselekménye is olyan, amiben a szerző erős.
Hornby olyan dolgokról tud nagyon jól írni, melyekhez szenvedély kell: zene, futball, párkapcsolatok.
A címbeli Juliet egy lemez címe, kár tehát erotikára gondolni a borítót látván. Ennek megfeleően a "A Meztelen Juliet" magyar cím tökéletes fordítás.
      Egy amerikai zenész egy turnéja közepén szó nélkül és szó szerint kisétál a zene világából, és elvonul a kíváncsi tekintetek elől. Senki nem tud róla semmit 22 évig, egy maroknyi rajongó azonban napjainkig életben tartja a nevét, beszél róla az interneten, felkeresi azokat a helyeket, ahol hősük megfordult, ahol érdekes vagy érdektelen dolgok történtek vele, amelyek szerepet játszottak életében.
A brit Duncan a legfanatikusabb rajongó. Minden dalszöveget kielemzett, az összes koncertfelvétel a birtokában van. Barátnőjével bejárja amerikát a zenész "zarándoklat" útvonalán.
Így kezdődik a regény, ezt követően jönnek az apróbb-nagyobb, tipikusan hornbys fordulatok.
     A könyv humora a cselekmény alakulásában, néhány fanyar mondatban és magában Hornby stílusában van jelen - tipikusan brit tehát, inkább érteni "kell", mintsem hahotázni rajta.
2009-ben adták ki először. SOKKAL jobb a Slam-nél, és talán a legjobb művei közé is odatehető. Az angolja a szokásos (a Slam egyszerűsége a múlté). Középfokkal simán érthető. Egyéni, választékos, de nem mesterkélt vagy erőltetett.
Jó könyv. Okoskodás helyett inkább idézek belőle, az többet mond az én szavaimnál.

"In the time before Duncan, it had been easy: she was young, and she liked exactly the same kind of music as the young man asking the question, who, like her, was either on his way to university, or an undergraduate, or recently graduated. So she could say that she listened to the Smiths and Dylan and Joni Mitchell, and the young man would nod and add The Fall to her list. Telling a boy in your tutor group that you liked Joni Mitchell was really another way of saying, 'If the worst comes to the worst and you knock me up, it'll be OK.' But now, apparently, she was expected to tell people who were not just like her, people who might not have an arts degree (and she knew she was being presumptive, but she had decided that Barnesy was not an English graduate), and she knew that she could not make herself understood. How could she, when she wasn't able to use some of the cornerstones of her vocabulary - words like Atwood and Austen and Ayckbourn. And that was just the As."

"Mielőtt Duncannel összejött, könnyű volt: fiatal volt, és pontosan ugyanazt a fajta zenéket szerette, amelyeket a kérdést feltevő fiatalember, aki, hozzá hasonlóan, vagy éppen készült az egyetemre, vagy egyetemista volt, vagy éppen végzett az egyetemen. Mondhatta hát, hogy Smiths-t és Dylant és Joni Mitchellt hallgat, és a fiatalember bólintott és hozzácsapta a The Fall-t a listájához. Azt mondani a tankörtársadnak, hogy kedveled Joni Mitchellt, olyan volt, mintha azt mondtad volna "Ha minden a lehető legrosszabban alakul és teherbe ejtesz, nem lesz gond". De most szemmel láthatólag olyan emberekhez kellet beszélnie, akik nem hasonlítottak hozzá, olyanokhoz, akiknek nem volt művészeti diplomájuk (és tudta, hogy ez csak feltevés, de meg volt győződve róla, hogy Barnesy-nak nincs irodalmár végzettsége), és tudta, hogy nem tudja magát megérttetni. Hogyan is tudná, anélkül, hogy szókincsének sarokköveit használhatá - szavakat, mint Atwood, Austen vagy Ayckbourn. És ezek csak az A betűsök voltak."

"Már csak 8841 regisztrált munkanélküli van Miskolcon..."
                              /a polgármester elégedett a munkájával/

Könnyű. mégsem súlytalan. Finom. Nem kimondottan keserű, de nem is túl édeskés.
Nem kiemelkedő, de bőven a "jó" kategóriában van.
Szeretem a szlovák söröket. A sok-sok márka között még nem találkoztam gyengével. A "kis" nevek (Gemer, Saris, stb.) is finomak. Főleg csapolva, egy hangulatos, szocreál (falusi) kocsmában.
Kelt van csatos üveges verzióban is, de most az 1,5 literes műanyag palackos kiszerelést (1 Euro akciósan!) termeltem be.
Szlovák.
Alk. 4,2%
7/10 pont

Nyújtózkodik a zúzmara,
megdermed az idő.
Elcsitul a jelen, és
megnémul a jövő.

Csak üldögélek tétlenül,
lekapcsolom magam.
Bámulok a semmibe,
így minden rendbe' van.

Míg vesztegel a pillanat,
idebent csak pörög
egy végtelen magnószalag
a szemhéjam mögött.

          Néha jó, néha rossz, néha nem.
          Néha nem foglalkoztat semmi sem.
          Végül minden végső helyére kerül,
          maradok ott, ahol voltam, egyedül.
          Beborítva sugarakkal,
          szemben állok a Nappal.

Köröttem légüres tér,
riadtan tátogok.
Hűvös fénnyel izzanak
lámpás csillagok.

Egymást követve fagynak el
a kimondott szavak.
Szilánkokra törnek, aztán
szertefoszlanak.

Magam leszek a zúzmara,
a hóval olvadok.
Elillanok, akár a tél,
akár a sóhajok.

           Néha jó, néha rossz...

/Vad Fruttik/

A már említett Családi üzelmek film végén a forgatási ökörködések között van egy jelenet, ahol a várt zene helyett a Jóbarátok zenéje szólal meg a filmbéli autóban, és Jennifer Aniston egy pillanatra meghatódik rajta, miközben a három szereplő társa énekli neki. Eléggé igazinak tűnt, de ha csak megjátszotta, akkor nagyon tud.
Hopp! Itt is van. "Isten áldja az internetet!"

- Legközelebb nem fogadom el, ha így meg van gyűrődve.
- Nyilván nem direkt gyűrtem meg. Így fér bele a pénztárcámba. Nem én találtam ki, hogy ilyen alakja legyen egy csekknek.
- Az ügyfélnek feldolgozásra alkalmas állapotban kell tartania a csekket.
- Amíg nem vezették be azt a gépet, amelyik visszaköhögi, addig csak pecsételt kettőt, és kész. A géppel arcozzon, ne velem!
(Hajt rajta kettőt, és beveszi a gép. Itt vesztett. :)
- Legközelebb nem veszem el.
- Hoppá! Most szóljon hozzá!! Hirtelen feldolgozásra alkalmas állapotba került!!??

Évente kb. 3-szor eljátsszuk ezt. Most éppen beszélgetős kedvemben voltam.

- Okay, what are we doing today?
- Yeah, I say, give me something that says: "I get up every morning at 5:30 and commute for an hour to a bullshit job where my boss expects me to kiss his balls all day so I can afford to keep my ungrateful kids decked out in Dora the Explorer shit and my wife up to her fat ass in self-help videos until the day I get the courage to put a shotgun in my mouth."
- Right here.
- Yeah. That's it. That's the one.
                                   /We're The Millers/

- Szóval, milyen frizurát szeretne?
- Hát, ő, valami olyasmit, ami azt sugallja, hogy minden nap hajnalban kelek, másfél órát autózom a fos munkahelyemre, ahol a kretén főnököm elvárja, hogy egész nap nyalogassam a golyóit, én pedig megteszem, mert mindent meg akarok adni a hálátlan dög gyerekeimnek és a tepsiseggű feleségemnek, mindaddig, amíg bátorságot nem gyűjtök és fejbe nem lövöm saját magamat.
Háttérben egy ügyfél: - Ez az.
- Igen. Az az. Az a tuti.
                                /Családi üzelmek/

Már nem fehér, még nem zöld.

10 kellemes dolog, amit az öregedés tesz a testeddel.

'One thing about great art: it made you love people more, forgive them their petty transgressions. It worked in the way that religion was supposed to, if you thought about it.'
/Nick Hornby: Juliet, Naked/

"Egy dolog a kiváló művészetről: miatta jobban szereted az embereket, megbocsátod a pitiáner bűneiket. Úgy működik, ahogyan a vallásnak kellene, ha belegondolsz."
/Nick Hornby: A Meztelen Juliet/