'Dark Night Of My Soul'

A következő friss lemezismertető a napokban megjelent, szerény 72 perces The Smashing Pumpkins albumé (Cyr) lesz. Az előzetesen megjelent dalok nem voltak túl biztatóak a hangszerelésüket tekintve - meghalljuk.

Azt nem is írtam, hogy "mekkora élmény lehet játszani!!".

Nem kicsi.

A múlt héten hallgatott CD-k: The Killers: Hot Fuss (2004.) /jó kis bemutatkozó album pár remek számmal/, The Killers: Sam's Town (2006.) /10 pontos slágergyűjtemény!!/, The Killers: Day & Age (2008.) /2-3 telitalálat dal több gyengével/, Amorphis: Elegy (1996.) /itt kezdtek el hallgatható, JÓ zenét játszani/, Amorphis: Tuonela (1999.) /dallamos, kísérletezős, tetszős/.

"Volt a Fradinak egy nemzetközi kupameccse, és előtte gesztusként a csapat tizenévesei játszhattak egymással a közönség előtt a pályán. Én az első öt percben ráestem a kezemre, ami eltört, és másnap lett volna a zongoravizsgám. Ezért is hiszek a sorsszerű dolgokban: végül nem lettem futballista, és az sem biztos, hogy klasszikus zenében annyira sikeres lettem volna."

A napokban elhunyt Balázs "Fecó".

     Írhatnám, hogy Malcolm meghalt, hogy a többiek hogyan tértek vissza a bandába, hogy tökéletes a borító, hogy 12 darab 3-4 perces szerzeményből áll, hogy élményszámba menően (de valami nagyon) jól szól, de nem ez a lényeg, hanem, az hogy ez az album egyáltalán elkészült. Egy hang meghallgatása nélkül egyértelmű volt számomra, hogy ez egy remek lemez – különben ki sem adták volna.
((Ez a tizenhetedik albumuk, az előzőekből összesen 200 milliónál is többet adtak el. Ezzel a The Rolling Stones-zal (!!) és a Queen-nel vannak egy szinten, és olyan előadókat előznek meg (nem kevéssel), mint például: U2, Aerosmith, ABBA (!!!), Dylan, Bowie, Metallica, Bon Jovi. Elgondolkodtató.))
      Soha nem kísérleteztek különösebben, ez most sincs másképp - hozzák a kötelezőt, a megszokottat. Két dalra kitérek részletesen, melyek nálam az anyag csúcspontjai. A Through The Mist Of Time egy remek sláger, stadion-himnusz, a leheletnyi amerikás mellékíz miatt kissé „testidegen”, de ezzel együtt emlékezetes. A Witch’s Spell viszont tömény, 100% AC/DC. Faék egyszerűségűnek hangzik, az „énekrészekben” semmi érdekes, megjegyezhető nincs, viszont akkora (mi? dög, húzás, boogie, blues?) egyediség van a játszott témákban, hogy ezt hallva megértem (érzem), miért rajonganak annyian a zenekarért.
A teljes játékidőre igaz, hogy semmi cicomát, sallangot nem tartalmaz. Nem hallani mást, csak az öt embert, amint a hangszereiken játszanak.
Nem nekem készült – én meghallgatom 3-4-szer, mint a többi lemezüket és kész -,hanem annak a jó néhány millió rajongónak, akik azóta szeretik őket mióta csak először hallották a zenéjüket. Nekik ez a 41 perc egy hatalmas ajándék. Az én pontszámom éppen ezért lényegtelen.
      Úgy is az életmű erősebb felében van a helye, hogy a dalok nem túl emlékezetesek.

AC/DC: PWRϟUP (2020.) /Power Up/

Through The Mists Of Time: https://www.youtube.com/watch?v=FpMVBqSWbsA

 Witch’s Spell: https://www.youtube.com/watch?v=a-bleGp2ADY

7/10 pont

Pangok ezerrel. Olvasom Tom Hanks könyvét és kb. ennyi az esemény nálam újabban.
Ezért akadoznak a bejegyzések is. Ma este meghallgatom az új AC/DC albumot és reggel írok itt róla.
Vagy valamit a lustaságról.

Nem árul zsákbamacskát, az tuti - olyan a könyv, amilyennek a borító mutatja. Egyszerű, gyerekes, különösebb művészi értékkel nem bír, mérsékelten szórakoztató.
Egy összefüggő történet a mű, melyben emberszerű, velünk kommunikáló ufók jönnek a földre (hárman) és keverednek kalandokba. Csak időmilliomosoknak vagy 15 év alattiaknak tudom ajánlani.

... nagyon fotogén.

A napokban kb. 10 CD-t vettem a neten, és megérkezésük előtt a hétvégén elindítottam a "pörgessük a CD-ket is, ha már megvannak" akciómat. Nem hiszem, hogy egy év alatt a teljes gyűjtemény sorra kerül, de hátha sokáig tart a lendületem. Most ilyen hangulatban voltam:

Tori Amos: To Venus And Back (1999.): a dupla CD koncert része fenomenális, Fear Factory: Genexus (2015.): 10 pont közeli, Fear Factory: Archetype (2004.), Fear Factory: Transgression (2005.) - szeretem a két Dino nélküli albumot (is), tetszik, hogy dallamosabbak a refrének, Fear Factory: Digimortal (2001.) ez viszont talán a mélypont az együttes életében.

     Nem vagyok naprakész Tarantino műveiből. A Djangot és Az aljas nyolcast még nem is láttam - valahogy' a Jackie Brown-nal nálam megtört valami, vesztettem az érdeklődésből. (A Kutyaszorítóban, pláne a Ponyvaregény viszont zseniális alkotások.) Különös elvárások nélkül kezdtem neki a Volt egyszer egy Hollywood-nak... És unatkoztam végig 2 óra 40 percet.
      Brad Pitt és Leonardo DiCaprio nagyon jók, de azért egy jó forgatókönyv, némi cselekmény nem ártott volna. Mert így egy nagy semmit látam, a végén a "szokásos" nyers, brutális és teljesen felesleges erőszakkal.
Csak megrögzött Tarantino rajongóknak tudom ajánlani.
A kutya egyértelműen a legjobb az egészben.
4,5/10 pont.

"Ezer éve" nem hallgattam. A válogatott meccse alatt betettem az egyik CD-jét. Döbbentem. És örültem, hogy egész sok albuma megvan (a többit beszerzem hamarosan). Ismét gyakori vendég lesz a lejátszómban. Olvastam Róla kicsit - az angol Wikipédián DÖBBENETES (szóismétlés) dolgok vannak róla. A magyaron "csak" 'Ötéves korában felvételt nyert a Baltimore-i Peabody Konzervatóriumba, ahol 11 éves koráig tanult.', de az angol alapján "bátya és nővére zongora leckéket vett, de neki nem volt szüksége rá. Onnan kezdve, hogy elérte a zongorát, önmagától tanult meg játszani, kétéves korában le tudott játszani olyan zenedarabokat, melyeket csupán egyszer hallott, háromévesen saját dalokat írt". Fénynek látja a hangokat, erre hároméves korában, egy Bartók darabot hallgatva jött rá. Az említett konzervatórium valaha volt legfiatalabb tanulója.

Tori Amos. Fura, nagyon egyedi, nagyon jó zenét szerez/játszik. És akkor a hangjáról még egy szót sem szóltam. Engem talán ezzel a dallal rántott be a munkásságába annak idején:

Stephansdom. Stephansplatz. Szent István Székesegyház.

"Kuttor Attila 2017 októberétől 116 tétmeccsen irányított irányította a Mezőkövesdet, ebből 46 meccset megnyert a csapatával 29 döntetlen és 41 vereség mellett. Az előző idényben az NB I-ben 4. lett a csapat, és döntőt játszott a Magyar Kupában, az új évadban viszont a legutóbbi hat bajnokiján nyeretlen maradt, és a hat találkozóból ötöt el is veszített, ezzel jelenleg a 12., utolsó helyen áll a tabellán.

Kuttor Attila volt a leghosszabb ideje, megszakítás nélkül, ugyanannál a csapatnál dolgozó vezetőedző az NB I-ben." /nemzetisport.hu/

Sajnálom, hogy ez lett a vége. Valahol, valami nagyon elromlott, pedig előtte nagy dolgokat vitt végbe a csapattal.

Halottak napja, sír, műanyag pálma.

..., hogy melyik hangszertől dobom a hátast, ahányszor hallom ezt a "dalt":

Egyszer (hetek, hónapok?) eljutok a sorban a teljes lemez elemzéséig.

"A végső megoldás a vakcina."
                                  /Orbán "vezető" Viktor, tegnap/

Egy másik vezérnek (németül Führer) ez volt az egyik kedvenc szóösszetétele.

     Az első benyomás, a mérete és terjedelme egyértelmű csalódás, kevésnek tűnik - plusz "nyilván" egyedül az én könyvem borítóját gyűrték össze a reptéren S. csomagjának átvizsgálásakor -, de ennyiben ki is merülnek a negatív dolgok a művel kapcsolatban. Egy szuszra is falható, de tíz estére, esténként egy fejezettel is tökéletes. Úgy olvastam, hogy az adott este elolvastam az előző fejezetet és egy újat.
Nagyon szeretem Hornby humorát, stílusát. Azt, hogy nem tesz nagy sztorikat, csavarokat, eseményeket a könyveibe, mégis élmény olvasni őket, hogy a legváratlanabb helyeken nevetek fel és ehhez elég akár egyetlen szó is.
     Ez a tíz párbeszéd is hozza a hornbys jegyeket – kellemes időtöltés. Egy házaspár a párterápia előtt hétről hétre beül a közeli krimóba egy italra, és beszélgetnek. Ennyi a "történet". 100% Hornby, 100% Anglia. Nekem ennyi elég az olvasási élményhez. A rövidsége miatt akár a szerzővel való ismerkedésnek is tökéletes.
     A belőle készült sorozat nem adja vissza teljesen a könyv hangulatát, de a karakterek – főleg a női – nagyon el vannak benne találva. Viszont eredetiben megérteni őket nem kis művészet magyar fülnek.
Angolul olvastam. Magyarul Egy házasság helyzete címmel jelenik majd meg 2021. elején.

Az egyik klasszikus lengyel sör, a "táncos". Egyszerű, egyszerre modern és tradicionális külső - jól mutat a fényes ezüst a matt fehéren. Az 550 ml-es kiszerelés természetesen szimpatikus. :)
Igazi, sör illata van, már-már nagy betűvel. Kellően keserű és csak nagyon kicsi "furcsaság" van az utóízében. Kellemes, majdnem teljesen az én ízlésem.
Erősnek érzem.
(Nehéz "szakma" ez. Lehet, hogy növelnem kell az éppen vizsgált nedűből elfogyasztott mennyiséget, hogy értelmesebb, egyedibb dolgokat tudjak írni.)
A gyárat a Habsburg család alapította 1852-ben (1856-tól termel), 1994-ben a Heineken vette meg 77 millió dollárért.
Lengyel.
Alk.: 5,6%
8/10 pont

Elnézést, ha fekszik némelyik kép. Nem úgy/így pakoltam ide.

Hozza a szintet, de már alig-alig nevetek fel rajta. Mondjuk, ez a death metal (!!) banda megröhögtetett:

Star Wars maraton volt a hétvégén az egyik csatornán. Miközen több órán át néztem részleteket belőle, belegondoltam, hogy nekem melyik film mennyire tetszik, tetszett. A sorrendem:

1. A Birodalom visszavág
2. A Jedi visszatér
3. Csillagok háborúja
4. A Sith-ek bosszúja
5. A klónok támadása
6. Az utolsó Jedik
7. Az ébredő Erő
8. Skywalker kora
9. Baljós árnyak

A Zsivány egyest valahova az 5. hely környékére, a Solot pedig a 6. és 7. hely közé helyezném. Valahol a Zsivány után húznám meg a vonalat- tehát a 11-ből 5 filmre mondom, hogy méltóan viseli a Star Wars nevet, kettő felnő az eredeti hármashoz. A többi felvet kérdéseket.