'Dark Night Of My Soul'

17 éve ezen a napon hunyt el Johnny Cash. Aki egy Nine Inch Nails nótából is ilyesmit tudott kihozni. A szöveggel még nagobbat üt:

A hang nem számít, ha szívből énekelsz:

...., a fű zöld, az MTK női csapata veri a DVTK-t.
Néhány héttel ezelőtti mérkőzés volt.

A Guns N' Roses elébe ment annak idején a cenzúra matricának és (amíg be nem tiltották) ők is pakoltak egyet az Use Your Illusion albumukra:

Ez egy szépen beszélő blog, így csak annyit, hogy felhívja a figyelmet, hogy az albumon található nyelvezet talán kellemetlen lehet néhány hallgatónak. Ők elhúzhatnak a ......., és a New Age részlegen vehetnek valamit maguknak.

..., amely azonnal behálóz.
Most például malátát osztogatnak a csapolt IPAhoz. NAGYON megy hozzá ízben.

     Ha van album, amit analógban "kell" hallgatni, akkor ez az.
     Noha olyan 30 ezertől be lehetne szerezni hallgatható állapotban is az eredeti, 1977-es angol nyomást is, valamiért :) úgy döntöttem, hogy bár elveimmel ellentétes - hasonlóan a Nirvana (szintén Nevermind) LP-jéhez - utánnyomásban veszem meg. (Olyan embertől én nem venném meg ezt a lemezt, aki '77. óta nem hallgatta rongyosra, rongyos lemezt pedig minek megvenni? :) Persze, annak is meglehet a varázsa!) Sokat olvastam, keresgéltem a témában, és talán ezt a 2014-es verziót dicsérték leginkább. Amint remek áron (4000 Ft alatt!) találtam egy bontatlan példányt, már nyúltam is a zsebbe. A borítón csak 11 dalcím szerepel, de 12 számot tartalmaz.
Hát, mit mondjak? Most már nem bontatlan :), és minden fillért megért.
      A negatívuma egyedül a belső tasakja. Egy annyira igénytelen (sima, fénymásolópapír szintű, vagy annál is gyengébb) anyagból van, hogy azzal a lendülettel "koszolta", szöszölte össze a lemezt, ahogy' kivettem belőle. Természetesen soha nem teszem vissza bele. Olvastam erről is, de nem hittem a szememnek, amikor megtörtént. A "porolás" után viszont csakis pozitív élmények értek.
Azt írták róla, hogy dörren. Én ennek az ellenkezőjét tapasztaltam. Maga a lemez nem túl harsány, sőt, inkább visszafogott, viszont a kívánt hangerőre tekerve (ezt az albumot nem lehet, nem szabad (!!) halkan hallgatni) akkorát DÖRREN, hogy nagyobbat sem kell. Csodásan szól!!!
Glen már, Sid pedig még nem volt a bandában (utóbbi jobb is, hogy nem) a felvételkor, így a gitáros Steve Jones játszotta fel a basszust is. Nem rosszul, viszont érthetően nincs a hangszer az előtérbe tolva. Nem úgy az ének és a gitár. Illetve gitárok. Sok helyen ugyanis finoman, de fel van turbózva az anyag egy második gitárral is. A dob és a cinek hangzása kellemesen nyers, fésületlen, de nem zavaró. Az összkép? Csoda!!! Steve Jones ritmusozása ösztönös, félelmetesen jó, Rotten "éneklése" pedig minden, csak nem szokványos.
Ahol az A2-es dal a Bodies, az A3-as pedig a No Feelings, ott én a zenéről nem tudok mit írni, csak annyit, hogy legendás, verhetetlen. És hogy teljesen az én zeném.
      Nem szaporítom a szót: egy hatalmas hatású banda első és egyetlen hanglemeze, amely (a The Ramones-t leszámítva) az összes kortársát nevetségessé tette (az ABBA-tól a Pink Floydig) (sőt, a mai napig etalonként használható, elfúj bármilyen nyálgépet :) és új fejezetet nyitott a (rock)zenében. Hatalmas 10 pont!!
     És ha hiszitek, ha nem, egy ennél is kultikusabb, nagyobb műkincs lemezt (ráadásul duplát) is birtoklok néhány napja 1977-ből. Erről majd hamarosan.

Sex Pistols: Never Mind The Bollocks Here's The Sex Pistols (1977.)

10/10 pont

 Universal Music (Back To Black), Made in EU, 2014.

A hegyek előtt.

Hogy már akkor ennyire jók voltak...!! És ilyen minőségben!!!

"Hopp-hopp, hopp hipp-hopp"

A "mai" megjelenése is érdekes. (Lent: az első útlevélképe.)

(Nem, NEM tudom, miért állt fejre a második kép (ha úgy jelenne meg Nálatok is.) Mobilon nekem rendesen jelenik meg, sz.gépen nem.)

A gyermekkori képek általában mókásak. De hogy valakit a tini képe alapján is nagyon nehéz felismerni, pedig ugyanúgy néz ki rajta, mint "híresen", ahhoz már frizura kell: (Nem, NEM tudom, miért állt fejre a második kép (ha úgy jelenne meg Nálatok is.))

... a magyar humorérzéket sem kell félteni:

Ez szerintem "fits" a javából. Eredeti klipnek is jó lene:

Ha van még, aki azt hiszi, dobolni könnyű és egyszerű:

 Tool: Pneuma /live/

Azt elfelejtettem említeni a lemezismertetőben, hogy tehetséges. Finoman szólva. Itt három hangszeren játszik, és persze énekel. A dob (azon belül a lábdob) tényleg meglepett!

Mastodon: Toe to Toes

Sokadszor láttam a filmet (Órák, The hours) a napokban. Mások magánéletébe (magánhalálába?) való belemászásnak tartom, de az írónő búcsúlevele...

Dearest, I feel certain that I am going mad again. I feel we can't go through another of those terrible times. And I shan't recover this time. I begin to hear voices, and I can't concentrate. So I am doing what seems the best thing to do. You have given me the greatest possible happiness. You have been in every way all that anyone could be. I don't think two people could have been happier till this terrible disease came. I can't fight it any longer. I know that I am spoiling your life, that without me you could work. And you will I know. You see I can't even write this properly. I can't read. What I want to say is I owe all the happiness of my life to you. You have been entirely patient with me and incredibly good. I want to say that—everybody knows it. If anybody could have saved me it would have been you. Everything has gone from me but the certainty of your goodness. I can't go on spoiling your life any longer. I don't think two people could have been happier than we have been. V

Drágám!

Biztosan érzem, hogy újra kezdek megőrülni. Érzem, hogy nem tudnánk végigcsinálni egy újabb olyan szörnyű időszakot, és hogy ezúttal nem épülök fel belőle. Kezdek hangokat hallani, és nem tudok koncentrálni. Így azt teszem, ami a legjobb megoldásnak tűnik. Te a lehető legnagyobb boldogságot adtad nekem. Mindent megtettél, ami csak lehetséges. Nem hiszem, hogy két ember boldogabb lehetett volna, míg ez a rémes kór meg nem jelent. Nem tudok tovább küzdeni ellene. Tudom, hogy tönkreteszem az életedet, hogy nélkülem tudnál dolgozni. És fogsz, tudom. Látod, még rendesen le sem tudom írni.  Nem tudok olvasni. Azt szeretném elmondani, hogy életem minden boldogságát neked köszönhetem. Végtelenül türelmes voltál velem és hihetetlenül jó. Ezt el akartam mondani - mindenki tudja. Ha bárki megmenthetett volna, az te lettél volna. Minden elveszett számomra, kivéve a bizonyosság a jóságodban. Nem akarom tovább rombolni az életedet. Nem hiszem, hogy két ember boldogabb lehetett volna annál, mint mi voltunk. V.

Az ötödik legjobb Maiden borító nálam a Fear Of The Dark-é (1992.). Ez az első borító, amit nem Derek Riggs festett a zenekarnak, de ez egyáltalán nem látszik rajta. 100%-ban méltó a klasszikus elődökhöz. Tökéletesen kifejez egy hangulatot, helyzetet, illik a dalhoz, a lemez címéhez, a kivitelezése pedig parádés. Jók a színek, a ködbe vesző alsó rész, az egybefolyó jobb és az átalakult bal láb. Nem négyzet, hanem "kazetta" alakú, összességében lehetne tehát nagyobb, de így is hibátlan. Melvyn Grant alkotása.

Nu, ez is eljött, egy jazz albumról írok. Nem kell azonban megijedni – sem az írásomtól, sem a zenétől –, semmi elrettentő, kottagyilkos, agyhalott nem hallható a 45 percben, de más kategóriába még nehezebb lenne elhelyezni. „Csendes”, nyugodt, szellős muzsika ez, ahol nem a virtuozitáson, hanem a dalokon, az ének dallamokon van a hangsúly. Éppen nem bár-zene, de a hangulata hasonló, gyakran andalító. Zongora (naná), nagybőgő, és dalonként változó, többféle kiegészítő hangszer. Itt-ott kis blues-os, gospeles beütés is vegyül a történetbe.
Egyáltalán nem pörgős, de nem is unalmas (mint pl. Lana Del Rey újabban). A hangja – inkább a hangszíne – kissé (csak nagyon kissé, nagyon halványan) Katie Melua-éra és Adele-ére is hasonlít, a zenei stílusa (és talán a hangja sem) viszont nem annyira karakteres, azonnal felismerhető, mint Suzanne Vega-é, vagy a két említett hölgyé. Viszont hozzájuk hasonlóan kellemes hallgatni, és hozzájuk mérhető lemezeladásokat is produkál(t).
Az összkép homogén, egy egyéni stílusú, kellemes és jó hangú szerző hetedik szólóalbuma ez. Kikapcsol, lelazít, kellemes perceket szerez. És még mindig csak 41 éves…
Csak ajánlani tudom, hiszen az életmű erősebb, hallgatóbarátabb feléből való, ez elsőre is nyilvánvaló.
Valamennyi dalt Norah Jones szerezte (négyet mással közösen), de ez, ugye csak Koncz Zsuzsa rajongóknak érdekesség. -;-)

Norah Jones: Pick Me Up Off The Floor (2020.)

7/10 pont

..., helyi idő szerint ebben a percben ledobták a második atombombát is polgári célpontra. A hős amerikaiak, ki más?

Iszom én rendesen :)), csak a fotózás, a sok jegyzet előkeresése... Lényeg, hogy halad a rovat egy friss fogyasztással.
Csodaszép. A feketeségig sötét.
Nem túl szénsavas (remélem, jól öntöttem) - mondjuk úgy, hogy hamar elillan a szénsavassága.
Igazi barna sör. Kellően keserű, de van benne valami édeskés íz is, ami nem lenne baj, de itt túl erős és sokat ront az összképen. A mennyiséggel előrehaladva már-már émelyítőnek hat ez az íz.
Fura, hogy szlovákul, angolul és spanyolul vannak feltüntetve a dobozon az összetevők, de így legalább megértem én is. "Víz, négy féle maláta, cukor (!!??!!), komlók".
Igen, bizony: cukrot pakoltak a sörbe. No comment.
Erősnek érzem, de lehet, hogy csak kijöttem a gyakorlatból.
"Banskobystricky pivovar" - nekünk legyen Besztercebányai Sörgyár.
Szlovák.
Alk. 4,5%
5/10

Kezd zavarni, hogy bizonyos képek bizonyos helyzetben elfordulnak. Bocsánat érte, nem én tettem fel őket így!

Hatodik helyezett a Piece Of Mind (1983.) borítója nálam. Ahogy' az albumhoz, a festményéhez is furán állok. Egyrészt hibátlan, klasszikus, másrészt viszont semmilyen szinten nem érint meg. Ha igen, taszít. Nem tetszik az alaphelyzet - az agyától megszabadított Eddie szenved (?) egy gumiszobában, kényszerzubbonyban (ki kaphatta el???), innen kezdve csavarozott a koponyája -, sem a barna színvilága. Valahogy' mégis összeáll. Ha nem csak a front-borítót venném számításba a listánál, mint fő szempontot, akkor egy hellyel minimum magasabban végzett volna. A "hátsó borítóval" (magyarul: gatefold) ugyanis már kedvezőbb a kép. Jön a bibliai idézet (pain helyett brain-re átírva - ejnye!), a semmiben lévő marok és a nyitott gumiszoba ajtó, mely mögött az égbolt látható. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Flight Of Icarus kislmez borítóján a zuhanó Ikarosz fölött egy kocka lebeg az égen, már egészen jó kis környezetbe kerül a történet. Vérbeli Derek Riggs - naná, de akkor sem tetszik.

A felirat nélküli teljes képet Derek Riggs honlapjáról (www.derekriggs.com) szedtem.