'Dark Night Of My Soul'

"Megismertelek
 Nem is mertelek nem ismerni meg"

A Hiperkama új lemezéről egy villanás. Telibe lőtt. Túl a nyelvi sziporkán (!!!) azonnal emléket, egy konkrét élethelyzetet, párbeszédet idézett fel bennem. Jó, hogy volt, amikor sokkal intenzívebben éltem, éreztem. Akkor egy pillanat elég volt ahhoz, hogy biztosra (!!) tudjam, hogy "Igen, Ő az!! Csak elé kell állnom és a többi majd jön magától." . És nem is tévedtem.

"Limitált kiadású különleges sör a Tankcsapda ízlése szerint fejlesztve."
Ha ez csak annyiban igaz, hogy a zenekar elé pakoltak néhány ízmintát, és választottak közülük, akkor is mondhatom, hogy egyezik az ízlésünk.
Tökéletes, nem túl világos szín, testes, erős íz, remek illat.
Nem ragozom - ez nem egy gasztro-blog :) - : egy remek világos sör, csak ajánlani tudom. "Itt kezdődik ez-az" - jegyzeteltem még kóstoláskor, de most fogalmam sincs, mire érthettem. Lehet tehát benne erő. :)
4,8% alkohol.
8/10 pont

Mostam volna el a szüleimnél a teás bögréimet, amikor észrevettem, hogy lila a szivacs. Kerestem másikat. Egy fél pillanatra elgondolkodtam, hogy dobtam-e már ki (megérintés és használat nélkül) a saját lakásomban hasonló szivacsot csak azért, mert lila volt, de aztán rájöttem, hogy eleve kizárt, hogy vegyek, hazavigyek ilyesmit.

Vannak dolgok, melyek egy élere megmaradnak.

     Arra jó a munkahely, hogy leszedál agyilag, kiszív, "levisz alfába", így ha fáradtan nekiállok egy filmnek, az kissé módosult tudatállapotban, befogadó(bb) passzban talál. Vélhetően (csak??) ennek tudható be, hogy ez a film tetszett, de nagyon.
     A helyzetet érdekesebbé teszi, hogy egy Disney produkciót dicsérek éppen. Az ismert Csipke Rozál ( :) nem saját poén) történetet meséli el egy kis csavarral, a "gonosz" tündér/boszorka szemszögéből. Ügyes, jó ötlet. A látvány, a trükkök, a környezet kiemel a valóságból, Angelina Jolie pedig (végre?? - nem akarok álszent lenni, eddig is szívesen néztem a filmjeiben) nem a mellével vagy az alakjával, hanem a játékával arat.
     Ügyes forgatókönyv (ötlet), jó mozi. A Csillagport követően ismét egy mese, amely kikapcsolt, tetszett. Nagy szó.

     Új Tankcsapda lemez. Nem fektet meg, de a megfáradástól is messze vannak. Kb. ennyi elég, minden más csak szócséplés.
     Kiszámítható, profi, de sajnos belőlem leginkább azt hozza ki a zenéjük még mindig, hogy "bocs', de ez az egész Motörhead". Pedig nem is (annyira, mint régebben), de úgy látszik, bármit csinálnak, ez a stigma levakarhatatlanul ott van a zenekaron. (Mondjuk, az Egyedül a világ ellen egy az egyben Würzel (nyugodjon békében!) mini szólót az elején és hasonló társait hallva nem is érzem magam túlzottan skatulyázónak, sznobnak a Motörhead tárgykörben.) 10% a Motörhead tartalom, de az még mindig 10%-kal több az (esetükben) elfogadhatónál.
      A lemezt megítélése a hozzáállástól függ. Ez mondjuk sok dolog esetén így van, de ennyire karakteres és keveset változó zenekar esetén pláne egyszerű ezt érezni, belátni.
Lehetne tömjénezni is (joggal!!), lehetne mutogatni, hogy "itt Sabbath, itt Motörhead, itt Agregator, itt..." és le is lehetne húzni - a választás csak indíttatás kérdése.
     A tegnapi dalszöveg nálam nagyon bejött. A másik telitalálat (Köpök rátok) éppen a kritikusokról szól, egyben ki is fogva a szelet a vitorlájukból. És ez így is van jól. Tulajdonképpen örülök is a dalt hallgatva, hogy nem akartam "rendes" lemezkritikát írni.
A zenekar készítsen egy nekik maximálisan tetsző lemezt (gyanítom, hogy ez ilyen), a sajtónak, "megmondóknak" pedig fölösleges okoskodnia, magyaráznia. Van már akkora "brand" a zenekar neve, hogy mindenki eldöntse, meg szeretné-e hallgatni az albumot, majd azt, hogy tetszik-e neki vagy sem.
      "Semleges" szemmel, füllel ez egy átlagos, profi, de a helyenként a "megszokott", rendkívül ügyes szövegeket leszámítva semmilyen belső töltettel, plusszal nem rendelkező lemez.
Ez egy vélemény. Nyilván sok másik is van/lesz, és ez így van jól.

Tankcsapda: Urai vagyunk a helyzetnek

6/10 pont

Egyszerű a képlet
Átb@szod a népet
Képviselőnek hívnak, de én
Nem viselem el a képed
Egyszerű a helyzet
A politika teljhatalmat szerzett és
Magasról sz@rik rá, hogy közben
A vészcsengő már jelzett

  Semmi nem lesz többé
  Olyan, mint rég
  A múltam elmúlt és mielőtt
  A jövőmet elvennéd én
    Nem hagyom magam
    Felállok újra meg újra, ha kell
    Minden ember mindenért
    A tetteivel felel

Egyszerű az ábra
Egyet fejre, egyet lábra
A bot meg a lövedék gumi, de
Nálam ólom lesz nemsokára
Egyszerű a téma
Neked én leszek a rém az
Elm utcából,
Aki rád számol és
Nincsen több probléma

   Semmi nem lesz többé
  Olyan, mint rég
  A múltam elmúlt és mielőtt
  A jövőmet elvennéd én
     Nem hagyom magam
     Felállok újra meg újra, ha kell
     Bárki bármit mondjon
     Engem már nem érdekel
     Csak az, hogy én
     Nem hagyom magam
     Felállok újra meg újra, ha kell
     Minden ember mindenért
     A tetteivel felel

Mér' kéne tisztelnem
A mélyen tisztelt házat
Ők se tisztelnek engem
Bennük semmilyen alázat nincsen
Mér' kéne tisztelnem
A mélyen tisztelt házat
Öltönyös bűnözők
Éljen a XXI. század
A XXI. kib@szott század

Semmi nem lesz többé
Olyan, mint rég
A múltam elmúlt és mielőtt
A jövőmet elvennéd én
Nem hagyom magam
Felállok újra meg újra, ha kell
Bárki bármit mondjon
Engem már nem érdekel
Csak az, hogy én
Nem hagyom magam
Felállok újra meg újra, ha kell
Minden ember mindenért
A tetteivel felel
Mindig 

/Tankcsapda: Olyan, mint rég/

"Hogy mennyire vagy kemény, azt akkor tudod meg, ha valaki leterít, és el kell döntened, fel akarsz-e kelni vagy sem."
/Sugar Ray Robinson, volt középsúlyú ökölvívó világbajnok/

Nem rossz az új lemez (sőt, akár jónak is mondanám), de ez a dal nálam nagyon kiemelkedik a többi közül:

..., mint macska a centrifugában. Annyira érzésből, nem pedig agyból nyomja... Baki hegyek a szövegben, de bőven belefér:

Aki tud, az a hangszertől függetlenül ÉRZI a lényeget:

A verhetetlen eredeti (fagott!!), ahogyan én is énekeltem néhányszor (Pozsony, Stuttgart (köszi, Hunyi!), Budapest, Budapest, Debrecen - minimum ötször) a tömegben:

... zenekar, ráadásul egy nagy "klasszikus" zenekar, amelynek mindössze egyetlen száma tetszik (!!!), de az valami nagyon. Ez a zenekar a napokban kiadta utolsó lemezét. Nem hallottam még. Mielőtt meghallgatom, eldöntöm majd, írok-e itt róla (lehet befolyásolni! :). Az engem totálisan telibe lövő daluk (a "the grass was greener" sortól már nem annyira hű,de..., de ott (is) mindig padlózom!!! ((finoman szólva sincs abszolút hallásom, de hónapok óta először most fogva gitárt a kezembe, egyből rányúltam a nyitó harang alatti/fölötti magas zongora dallamocskára (((és még a "szólók" is megvannak! :))):

     Lesek. Erre nem számítottam. 2014-et írunk, és itt egy heavy metal lemez (de-de, tessék nyugodtan tovább olvasni, kérem!!), amely friss, forradalmi, ötletes, sziporkázó, gördülékeny és szinte semmilyen rokonságot nem mutat a színtér egyik zenekarával sem.
     Sablonok, kiszámíthatóság, korlátok, skatulya? Ugyan kérem!!! Az összes klisét tessék elfelejteni! Még csak fémesen sem szól. Kemény, persze, de annyira mély a dob, olyan szép telt a basszus, hogy senki nem kötné a szegecses bőrdzsekit a zenekarhoz.
A Death, Fear Factory és az In Flames óta nem hallottam ennyire újító, minden addigit felrúgó, a saját útját járó öntörvényű zenekart. (Hogy melyikből mi lett, azt most hagyjuk!)
Ráadásul az ének itt igazán ének, nem pedig kornyikálás, áriázás, üvöltözés vagy hörgés, a dalok pedig kerek, megjegyezhető, dallamokra épülő, egymástól nagyban eltérő szerzemények - nyitott "külsősöknek" is bátran ajánlható tehát ez az 54 perc.
     Nagy szavak, de a műfaj megújítóinak, megmentőinek hallom a bandát, akik friss vért pumpálnak abba. Sok ennyire egyedi, bátor, nagy tudású banda kellene, és visszatérne a 80-as évek aranykora, amikor szinte havonta jött egy újító banda egy mai füllel is klasszikus lemezzel. Azóta ezek száma az idővel exponenciálisan csökkent.
Mastodonék (na, mi az a masztodon?) lendületesen, ötletesen, minden görcsösség nélkül tolják.
És mindeközben cseppet sem hivalkodóan, mintegy észrevétlenül szinte folyamatosan ÓRIÁSIT ZENÉLNEK. A szép "tercrokon-light"-ért külön dicséretet érdemelnek (ex-gitár edzőm: megtalálod? az egyik dal vége felé (is) keresendő! Az Éjféli harangjáték segíthet. :)).
Durva, de egyben ez is dicséret, hogy csak azért nem 10 pontos az album nálam, mert nem minden dala forradalmian új(szerű).
Kalapom emelve, sokadszor is örömmel, bólogatva hallgatom.
Nem tartom kizártnak, hogy 10 pontossá érik majd nálam.
Állat név, állat zene!!!

Mastodon - Once More 'Round The Sun (2014)

Hiheted, hogy mindez nem igaz, de előbb füleld meg a legegyszerűbb, leglazább dalt az albumról három percben!:
https://www.youtube.com/watch?v=tI81VTGTdaU

9/10 pont - nagyon nagy

Ismét jár a klasszikus nullás villamos.

Az ABBA-t is elismerés illeti, amiért - "csak a pénzért" - nem állnak össze ismét, pedig horribilis összegű ajánlatokkal bombázzák őket. Persze, náluk a "nincs az a pénz, hogy a volt asszonnyal egy színpadra álljak" is szempont lehet. A Led Zeppelin tagjai viszont nem voltak egymással házasok, Robert Plant mégis visszautasított a napokban egy 800 milló dolláros (!!!) felkérést az újjáalakulásra.

Heinrich Von Kleist színműve.
Vígjáték a javából. A vidéki bíró(ság) ellenőrzést kap, éppen aznap, amikor megviselten ébred, ráadásul az első (és egyetlen) peres ügybe nyakig bele is keveredik.
Hogy minden ügyességét bevetve sikerül-e kikeverednie szorult helyzetéből - ez a történet egyik szála, a humor fő forrása.
Shakespeari szócsavarással, nyelvi humorral indít, de hamar átvált "köznyelvre".
Minimális díszlet, korhű jelmezek, nagy ötlettel a hátsó falon: a szereplők krétával rajzolják, alakítják az előadás folyamán a hátteret, a tárgyakat - így halad az óra, készül a jegyzőkönyv, az ételek, fogynak a borok.
Hat néző a színpadról (esküdtként) nézhette végig az előadást. A hatból három - véletlen! - az ismerősöm volt.
Gáspár Tibor jutalomjátéka, de rajta kívül is van 2-3 hálás szerep az előadásban, melyekben megmutathatták tudásukat a színészek, főleg a színésznők.
Könnyed, de nem tartalmatlan, jó előadás. Jól szórakoztam.

A képek forrása: www.mnsz.hu

Amíg a kisgyerek beszélni nem kezd (!), én nem mondanék véleményt a helyetekben - addig bármikor jöhet kellemes meglepetés. Nekem a "szóló" alatti beindulás (2:48-tól) (is) tetszik nagyon, és az, hogy a basszus mennyire jól szól, a kiszámíthatatlanság, a kreativitás, a ... Rendben, befogom.

Ahogyan sejtettem, nem írtatok véleményt. Nekem viszont tetszik Hámori Gabriella száma. (Nyilván az Amber Smith tagjai írták, nem Ő.) A múlt héten mutatott stúdió verzióban viszont Gabi hangját nyersnek, harsánynak, a szó rossz értelmében amatőrnek hallottam. Persze, csak kis mértékben, de éppen annyira, hogy halványan zavarjon.
Itt viszont már minden ötös (dob!):