Avagy: Paradise Lost: The Anathomy Of Melancholy, koncert (dupla) CD/DVD.
Huh, de jó. NAGYON jó !!!
A pesti (budai) koncert sem volt pite (egészen jól van már az orrom :) (a szorfdeszka,hu-n egészen király képek találhatók), de ezt
a CD-t (CD-ket) hallgatva teljesen visszajön a tavalyi müncheni koncertjük élménye.
(Lelkendezésem a 2007.09.28-ai bejegyzésben, illetve a 2007. novemberi Rockinformban
olvasható.)
Az egyetlen nem fesztiválos Lost koncerté, melyet láttam. Szerintem a setlist is
nagyban egyezik.
Csak most nincs itt az a tuskó 'zie german', aki nem engedett minket fotózni.
Annyit kihagytam a Zöld Pardonos koncerttel kapcsolatban, hogy Greg gitárján
egyetlen pick-up (hangszedő) van, az is a húrlábnál és egyetlen potméter !
Sajna nem műsoroson járt nálam, így nem tudom, hol vették fel - majd kihallom -
egyetlen helyen-e egyáltalán. Az poénos, hogy Nick-et életében nem hallottam
ennyit beszélni, mint itt. (Hopp egy 'C'mon London.' megvan !)
Szól, mint a bivaly, tempós (!!!), feelinges, IGAZI. Huh, de jó.
Egy tökéletes, 80 perces koncertalbum. Aki tudja, mennyire szeretem az élő zenét,
és mennyire szeretek kritizálni, az sejtheti, mit tud ez a zene, ha csak ennyi az
"elemezése".
Oh, az As I Die-ra nem lehet szavakat találni. Voltam vagy 18-20 éves, mikor először
hallottam, simán értem (ez egy dal halála szokott lenni legalább 50%-ban nálam),
de a mai napig beüt, ha meghallom.
Az év albuma ?
Tényleg káprázat ! MINDEN ott van benne az ÉLETből.
'And for one second I lost my breath,... And for one second I understand,
And for one second my life was in your hands'
Olvastátok Milton-tól az Elveszett Paradicsomot (Lost Paradise) ?
Kellene.
Meg akartam ismerni a NIN zenéjét, így kölcsönkértem.
A borító tetszett; a kacifántos, elsőre túlbonyolítottnak és értelmetlennek
tűnő cím nem. Aztán megfejtettem a címet (zseniális összhangban van a
borítóval, és a zenével) és padlóztam. Az a pillanat, amikor először tudtam
elolvasni a címet és raktam össze a borítóval!!
Zeneileg vegyes. NIN dalok átgondolásai. Hallgatható, a vegyességével is összeáll
egésszé. 3-4 dal nagyon tetszik. Összességében az első Enya albummal (The Celts)
van egy szinten, melyet szintén most kaptam elő és egyszerű, mint egy búgócsiga.
Persze a csiga lehet komplikált is - szemlélet kérdése.
Jó lenne tudnom, milyen zenét játszik a NIN.
A koncert után 15 órát (!!) aludtam, tehát nem gyengén voltam fáradt aznap este.
Délután már mézes páleszt ittam a torkom miatt (használt).
A Fugatot 9 (!!) hangszeres és 2 énekes hölgy alkotta. A hangszeresek dominálnak.
Kellemes, tudós, de semmi különös. Mármint számomra. Mint zenekar ugyanis
érdekesek és jók. Mikoroszkopikus :) lábdob (ugyanezen a cuccon a Crying megdörrent),
nagy tudású billentyűs (szerencsére nem viszi túlzásba a dominanciát), egészen jó
hangzás és hangerő. 1 lemezük van, fiatalok, ehhez képest nagyon jók. Félkomoly
zene. Vagyis komoly, de komolyzenének kicsit könnyű.
Az After Crying szimfonikusok és női ének nélküli, rockosabb koncertet adott, mint
másfél hónapja. Amit ott dicsértem (virtuozitás, káprázatos komponálási képesség,
tökéletes kezű dobos, egyéni zenei út) most is jelen voltak. Hangerőben és
hangzásban is jobbak voltak, mint az "előzenekar". A férfi ének és a gitáros
sokkal-sokkal jobbak voltam, mint legutóbb Miskolcon.
Helyenként túlzottan bonyolultak voltak, de azért 80%-ban sikerült követnem,
értenem a témákat. Voltak komolyzenei betétek (részei az adott dalnak),
egy káprázatos négykezes.. Most is fáradt vagyok - túlaludtam magam a hétvégén.
A tv2-n az Elizabethtown megy, ami egy SEMMI romantikus film, mégi egyike azon
kb. 20 filmnek, melyek megvannak. Valami van benne, ami miatt tetszik. És nem
(csak) a főszereplő csajszi (Kirsten Dunst). Így a németh-spanyol EB döntőt sem
nézem. Nem is terveztem.
"45 percnyire vagy tőlem. Találkozzunk félúton napfelkeltét nézni !"
A Paradise Lost első soraihoz majdnem hasonlítható az a küzdelem :), melyet
kedves, békés, idősebb, komolyzenét szerető hölgyekkel kell megvívni az
évadzáró, szabadtéri, ingyenes Miskolczi Szimpatikusok ezen előadása
előtt, ha jó helyet akar magának az ember. :)
Na jó, ez vicc, de azért... Egyébként szinte mindegyik hely jó.
Nagyon lelakott agyilag az előző napi éjszakázás, így alfában hallgattam
a koncertet. Populáris, közismert melódiák, de egyik sem a gagyi kategóriából.
Több orosz mű (Hacsaturján, Hattyúk tava...), gondolom ezeket is játszották
az Operafesztiválon, így kézenfekvő választások voltak.
Jó volt. Az élőzene (az élő zene) mindig jó. Az egyik indulóban "hangszeresek"
lettünk mi, nézők is. A ritmust kellett csendesen, illetve hangosan tapsolni,
és voltak tapsmentes részek is. Nekünk is intett Kovács László (karmester).
Jó poén és élmény volt.
Mostanában lesz 45 éves a zenekar.
Annyira fáradt voltam, hogy amikor Ágota kibiccentett nekem a színpadról,
akkor hirtelen le sem esett, hogy nekem köszön. Van memóriája, ugyanis
kb. 2-szer találkoztunk eddig, futólag.
Nagyon jól esett, hogy kiszúrt(ál) a tömegben. Cserébe ezt küldöm (miért is
sikerült volna fókuszálnom ?!):
Ha eljutok még P. Lost koncertre, azt Greg előtt fogom eltölteni - írtam 9
hónapja. Jelentem, megtörtént tegnap este.
Szabadtér, kis színpad, természetes fények is, 1 óránál alig több játékidő,
mégis az egyik legjobb koncert volt, melyen az elmúlt 4-5 évben voltam.
Nem hakni volt, de azért nem is szakadtak szét. A 7., 6.,5.,8.,3.,4. :)
sorban voltam, úgyhogy meglehetősen elöl. Az egyik gitárt nem hallottam,
egyébként közepes hangzás, megfelelő hangerővel.
Mindössze 1 nézhető képet sikerült készítenem, de nem is próbálkoztam,
ugyanis kb. a 3. számtól teljesen belevetettem magam a pogoba.
Azt hittem, kinőttem az ilyesmiből, de (szerencsére ?) nem.
Tiszta nosztalgiám volt, ahogy csapzottan "roptam" a teljesen rendben lévő
tömeg közepén. Még az sem zavart, hogy egy crowdsurfer (a tömegen, a fejek
felett "szörföző" egyén) úgy orrba rúgott sípcsonttal, hogy 3-4 dal alatt
oldalt álltam vérzést csillapítván. Szerencsére nem érzékeny az orrom,
úgyhogy nem volt gond. Az én hibám egyébként a baleset - figyelnem kellett
volna az után, hogy feltettük a srácot; törvényszerű volt, hogy visszatér.
A biztonsági arc nem tudta eldönteni, hogy támadnia, vagy védenie kell :),
mikor meglátta, hogy véres zsebkendőt tartok az orromhoz, de mikor intettem,
hogy semmi gond, akkor lelassult.
Jó csajok, beinduló, az íratlan szabályokat betartó tömeg, jó zenekar ->
remek koncert volt.
Greg egy nagyon jó gitáros (semmi virga, vagy póz, de STÍLUSA van) és
egy jó arc ember is. Aaron hozta a müncheni koncertnél leírt (nem gyenge)
szintet, de sajna nem hallottam belőle semmit. Hátul állítólag nem volt
ilyen gond.
Pogózni jó. :)
Az ex-Luca-Barát Balázzsal (Balázssal?) is találkoztam. Ha tényleg benézel ide,
írd meg, Neked hogy' tetszett a koncert !
Szombattól már nem a Kriván a legmagasabb csúcs, ahol jártam. Apránként nő a
magasság, hiszen a Rizy csak kb.4-6 méterrel magasabb (2499m, más források szerint
2503m) - ennek ellenére (érzésem szerint) könnyebben mászható, mint a Kriván.
Korzikán lehet, hogy voltam magasabban, de ott nem jutottunk fel a hegy tetejére.
KIKAPCSOL. Annyira jó ilyen magasságban (HÓBAN !) mászkálni ! Tiszta a levegő, minden
lépést, levegővételt érez az ember...
Szeretem a Tátrát. Azzal, hogy ilyen kis területen fexik, átláthatóbb és
szerethetőbb számomra, mint az Alpok.
Szombaton tehát csúcsra séta volt, vasárnap pedig az Alacsony Tátrában (senkit ne
tévesszen meg a jelző !!) mentünk egy kb. 6 órás nagy kört egészen húzós
szintkülönbségekkel. Látszott a Magas Tátra teljes déli oldala.
Mindössze 200 koronás szállásunk volt ! Az alsó kép onnan készült. (Egy sokk számomra, hogy 2,20-ról mennyire felkúszott a korona árfolyama. Most 8,30-nál tart.)
Itthon pedig ez a döbbenetes kánikula fogadott.
Vannak helyszínek, ahol mindig élmény lennem. There are places I ALWAYS enjoy to be at.
Ma voltam először futni idén (az említett némethországit leszámítva). Nem ment
rosszul, remélem, kitart a kitartásom :) a szezon végéig. Ha összejön a tervezett
"nyaralásom", akkor kell is az állóképesség.
Itt van nálam az első Maiden album CD-n. Kazettán persze ezer éve megvan.
1980-as a felvétel, kicsit (tényleg nem zavaróan) régimódin szól, de az arányok
pl. tökéletesek. Újra van keverve, de szerintem az eredeti is ilyesmi volt.
Néhány mai demo gyengébben szól .
Fura szövegkönyvvel hallgatni. A szókincsük alakul :), de itt még átlagos,
sablonos dolgokról írnak, nem kiemelkedően...
Talán ez a leggyengébb albumuk, de a stílusjegyeik közül több már markánsan
jelen van. Itt többet riffelnek, mint később de, a dallamokat gitározás -
nagyon gyors dallamok gitározása !!- is itt figyel.
És élőben már ekkor is hasonlóan precízek és még gyorsabbak (!!!) voltak.
Nagyon szívesen ellennék 1 napig Dave Murray-vel. Tudnék Vele miről beszélgetni.
A dob itt még nem káprázat - nem is rossz -, a basszus ugyanúgy egyenrangú
(még nem domináns), mint később. A szólók jók, de kezdetlegesek. Egy ötletes, jó
album. Bennük van a világhír, de nem borítékolható.
A következő album kicsivel jobb, aztán jön '82. és az egyik csúcs alkotásuk.
Ezekről talán később.
A mai bejegyzés címe tudjátok melyik csapat refrénje ? A(z egyik) legjobb pop/rock
csapat szerintem. Már áradoztam itt róluk.
Holnaptól foci EB. Brit csapat nincs, így a svédeknek és a franciáknak szurkolok.
